2020 márciusában – háromnegyed éves halasztás után – várhatóan elindul Magyarországon az Azonnali Fizetési Rendszer. Ezzel nem csak bizonyos átutalások lebonyolítása gyorsul, hanem a sárga csekk versenytársát jelentő új fizetési módozat is kiépülhet: a szolgáltatók által kibocsátott, az ügyfelekhez közvetlenül eljuttatott fizetési kérelem.
A fizetési folyamat láthatatlanná fog válni, megjelennek a különböző e-pénztárcák, a fizetési kártyák és elfogadó terminálok virtuálisak lesznek, és a biometrikus azonosítás is minden bizonnyal rohamosan terjedni fog – árulta el vízióját a fizetési piac jövőjéről Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója, aki csütörtöki Banking Technology konferenciánk előadója lesz. Szerinte a gazdaság és a kereskedelem teljes digitalizációja egyszerűen elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan egy modern azonnali fizetési infrastruktúra nélkül.
Elindult az azonnali fizetési rendszer éles tesztüzeme, már vannak olyan bankok, amelyek a fizetési kérelem tranzakciós típust is tesztelik. A bankok mellett a bankszektoron kívülről érkező szereplők is érdeklődnek a rendszer iránt - tudtuk meg Zátonyi Jánostól, a GIRO Zrt. innovációs és szolgáltatásfejlesztési osztályának vezetőjétől, aki csütörtöki Banking Technology konferenciánkon is előadó lesz.
2019 szeptemberétől a 4iG Nyrt.-t is tagjai közé választotta az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége, az EFISZ. A szövetség a hazánkban aktív, elektronikus fizetési szolgáltatást nyújtó társaságok érdekképviseletét látja el – derül ki az EFISZ közleményéből.
Jövő év március 2-ára halasztja az azonnali fizetési rendszer indulását az MNB.
Az eredeti tervben szereplő július 1-től már élesben ment volna a rendszer, de ezt 8 hónappal elhalasztják, hogy minden bank megfelelően fel tudjon készülni. A rendszer tényleges indításának esetleges csúszásáról voltak már pletykák, de a halasztásnak ekkora mértéke meglepetés, és arra utal, hogy a rendszer egyes szereplői messze állnak a bevezetés feltételeinek teljesítésétől.
Pénteken, azaz bő 24 órán belül dől el várhatóan az azonnali fizetési rendszer sorsa, hogy mikor indul el és milyen formában Magyarországon. Az MNB képviselői holnap a bankvezérekkel egyeztetnek, és a döntésről a közvéleményt is tájékoztatják majd. Még semmi sincs kőbe vésve, de úgy tudjuk, egy esetleges részleges indulás kapcsán két javaslat is terítéken lesz: az egyik egy kb. ezerfős zárt pilot indítása július elsején, a másik pedig egy olyan indulás, amikor első körben csak csekély összegű átutalások kerülnek az azonnali rendszerbe. Úgy tudjuk, több banknak még van mit csiszolgatnia az azonnali rendszerén, és kevés már az idő a rendeletben egyelőre szereplő időpontig.
Elkészült az Azonnali Fizetési Rendszer Magyarországon, ez pedig számos teljesen újfajta szolgáltatást hoz majd a piacra. Ezen kívül szeptembertől élesedik a PSD2-szabályozás is, ami pedig a fintecheknek kedvezhet. A Portfolio Financial IT and Disruptive Technologies 2019 Konferenciáján részt vevő szakemberek ismertették a magyar pénzügyi élet új világát.
Úgy tűnik, a Pénzügyminisztérium álláspontja az azonnali átutalás július elsejére tervezett indulásával kapcsolatban az, hogy az online pénztárgépekhez hasonlóan halasszák el az éles indulást, helyette tesztidőszakkal kezdjenek - derül ki a Varga Mihály pénzügyminiszterrel a Világgazdaság által készített interjúból.
Május 31-én a bankvezérek és az MNB képviselői az azonnali átutalási rendszer indulásáról, az esetleges részleges indulásról, egy pilot-időszakról egyeztetnek majd - tudtuk meg piaci forrásból.
Az OTP Bank lapunkkal közölte: a Bankszövetség azt javasolja az MNB-nek, az azonnali fizetési rendszer a kitűzött július elsejei induláskor csak pilot-üzemmódban induljon el, és maradjon is így mindaddig, míg "minden egyes rendszertag megbizonyosodik a saját rendszere biztonságos működését illetően". A Giro készen áll az indulásra, az MNB rövid válaszában annyit közölt, figyelik a piacot, a határidőt rendelet rögzíti, Matolcsy György jegybankelnök is ezt mondta el egy képviselői kérdésre. A többi nagybankot is megkérdeztük, hogy állnak a felkészüléssel, egyelőre nem tűnik drámainak a helyzet.
Ha a bankok nem készülnek fel időre, akkor az MNB meg fogja hozni a szükséges döntéseket az azonnali átutalás elindításával kapcsolatban - válaszolta Matolcsy György jegybankelnök a parlament honlapján egy írásbeli kérdésre. Az utóbbi hetekben a sajtóban egyre több hír jelent meg arról, hogy néhány bank nem fogja tudni bevezetni az új rendszer a júliusi indulásra.
Az azonnali átutalási rendszer július 1-jén indul el a tervek szerint Magyarországon, azonban az Mfor piaci berkekben nem cáfolt értesülése szerint egy nagybank már most óvatos indulást javasolna.
Az MNB legújabb becslése szerint 2030-ra a jelenlegi 15-20%-ról 50%-ra mehet fel az elektronikus fizetések aránya Magyarországon, így az akkorra becsült 6 milliárd tranzakcióból 3 milliárd történhet elektronikus csatornán - hangzott el a Portfolio mai Banking Technology 2018 konferenciáján. Dolgozik a jegybank az átutalások díjszabásának újraszabályozásán is. A jövő év júliusában elinduló azonnali átutalással megjelennek a másodlagos számlaazonosítók, mint a mobilszám, az e-mail vagy az adószám, ezeket központilag a GIRO fogja tárolni.
"Klarnázd meg!"- hangzik el egyre gyakrabban ez a kifejezés, ha valaki a svéd startup segítségével megrendel valamit, aztán nem fizet, csak harminc nappal átvétel után. Bő tíz éve még durván befürdött a cég ötlete egy startupversenyen, ma már viszont 2,25 milliárd dollárt ér a Klarna és az észak-európai e-kereskedelmi piac tizedét a kezében tartja, ráadásul banki licenccel is rendelkezik. Ha mindez nem volna elég, a befektetők is imádják, megnéztük, miért.
Magyarországon jövő januártól kopogtathatnak a bankoknál a fintechcégek: a megújított pénzforgalmi irányelv (PSD2) szerinti engedéllyel rendelkező külső szolgáltatók ettől kezdve szabályozott módon csatlakozhatnak a bankszámlánkhoz. Például olyan appot fejleszthetnek, amivel minden bankszámlánkat egy helyről kezelhetjük, és vadiúj mobilos és online fizetési megoldások is jöhetnek, amelyekkel közvetlenül a bankszámlákról költhetjük el a pénzt, még kártya sem kell hozzá. Elmagyarázzuk, miért fontos az új pénzforgalmi irányelv, milyen újításokat hozhat, milyen fogalmakat érdemes ismerni és hogyan rendezheti át a pénzforgalmi piacot.
2019. január 1-jétől változik a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása: 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az eddigi 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték alól. A lépésre kétséget kizáróan a jövőre induló azonnali átutalási rendszerre épülő új szolgáltatások miatt került sor, hogy ezzel is ösztönözzék az új típusú elektronikus tranzakciókat. Bár a kormány a 20 ezer forintos korláttal nem volt túl nagyvonalú, de legalább a minimum elvárást teljesítette. Most az a nagy kérdés, a banki árazás miképpen változik: ezt az adócsökkentést a bankok lenyelik, vagy eléri célját a változtatás, és olcsóbban fogunk utalni jövő év elejétől.
Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a magyarországi fizetési forgalomban mennyire jellemző a készpénz jelenléte. Így áttekintjük, hogy a magyar lakosság a mindennapos bevásárlásai és háztartási kiadásai esetén mennyire kötődik a készpénz használatához, s milyen a készpénzes és készpénzkímélő fizetési módok közötti preferenciája. Azaz köznyelven szólva arról kívánunk rövid helyzetértékelést adni, hogy készpénzzel vagy készpénzkímélő módon szeret-e fizetni a magyar lakosság, s mely tényezők befolyásolják az egyes fizetési módok közötti választást.
Hitelboom, nagyobb tranzakciószám, PSD2, azonnali átutalás, MiFID2, GDPR - ezekre mind fel kell készülniük a bankoknak, ami hatalmas feladat, a rengeteg szabályozási megfelelési projekt mellett pedig még az üzleti lehetőségekre is fel kell készülniük. Banki IT-vezetők és a szektor nagy beszállítói beszéltek erről a Financial IT and Disruptive Technologies 2018 konferenciánk második paneljén.
A bankok és biztosítók pontosan tudják, hogy a technológiai szektorból érkező új versenytársaik közül sokan pályáznak a bevételeikre: ha nem sikerül időben végrehajtani a szektor digitális transzformációját, könnyen bajba kerülhetnek. A pénzintézetek digitális fejlesztéséért felelős döntéshozói és IT-vezetői, a legfontosabb IT-beszállítók és a feltörekvő technológiákat bemutató fintechek, mesterséges intelligencia és blockchain specialisták is ott lesznek az idén hatodik alkalommal megrendezett Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon.
A világ első teljesen készpénzmentes országa címre jó eséllyel pályázik Svédország, a helyi jegybank azonban már most a készpénz hiánya által okozott anomáliákra hívja fel a figyelmet.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
